havazoo

2012 3. posztja lesz ez, nem vittem túlzásba. Kifogás gyanánt (és nem is gyenge téma felvezetésként ) azzal védekeznék, most történt is valami.

A tavasz sok kisebb-nagyobb újdonsággal a zsebében érkezett, csak egy gyors felsorolás, hasra ütés szerűen: A Herceg, Samu, Rozsdakupac, illetve az ezekkel járó történetek. Kezdjük.

125 ezer forint lehet nagyon sok, és lehet nagyon kevés pénz. Egészen pontosan 1050,420 Danon tejfölt tudunk venni belőle, 12%-os zsírtartalommal, sőt, akár egy okos telefont is kaphatunk érte. Ez az összeg március közepén azonban mást hozott a házhoz. Valamikor e hónap közepe felé akadtam rá egy hirdetésre, melyben egy irreálisan keveset futott, megkímélt, és ritka Accord szerepelt. Addig bámultam a róla szóló pár sort, a képeket, hogy 23.-án már előtte álltam Budán, és ámultam.

Fejvakarás, hümmögés közepette jártam körbe sokadjára is a mély-kék, kissé idegen vasdarabot. Korrekt Honda-ismerőnek gondoltam magam, de esküszöm, ilyennel még nem volt dolgom személyesen, maximum képeken láttam, hasonlót. Masszív megjelenésű, szögletes, ahogy kell, és az autógyártás egyik legszebb orrával megáldott Honda ez. Második generációs, 1982-es Accord, bár akkor még elsőnek hittük. Bent fotel kényelmű ülések, sarkos, de igényes műszerfal, rengeteg visszajelző, apró részlet. Régóta állt, bikázás után azonban szinte hihetetlenül finom, halk, egyenletes alapjárat. Első kör, 3 sebességes automata, jenki cirkáló feeling. Határozott fék, kicsit lomha gázreakció, puha siklás, cruise szellemiség ez, nem vitás. Ez az az autó, amivel tudnál, de nem akarsz sietni. A végzetes, és mindent beterítő hiba, a szellőző rendszer aktiválásával kezdődött. Az autó nem minimum 3 konténernyi "szotyimagot" köpött az összes létező nyílásán, még ma is előkerül egy-egy kósza darab. Lényeg a lényeg, ez kell, nem vitás.

Egy igen csak ünneplősre vett este után másnap reggel 8-kor már az M3 kivezetőn vártuk hogy megérkezzen a Herceg, és megtörténjen a papírmunka. Finoman szólva émelygő fejjel, és gyomorral tartottam a hazaúttól, de az Accord nem okozott csalódást, fenséges siklásban hazagurultunk, 4 új gumi, és egy teletankkal a hátunk mögött. Örök emlék a rádió első bekapcsolása, a felcsendülő '80-as popsláger.

Fél napnyi takarítás után kezdett visszatérni a régi pompa, kikerült milliónyi kacat, kesztyű, olvasószemüveg, olló, és miegymás. Az egyetlen, autó múltjára emlékezető tárgy, egy '94 nyarából származó Planetárium program újság a mai napig a jobb első ajtóban van.

Természetesen nem mesebeli hintóról van szó, de nagyon közel, szinte királylány-hajszálnyi a különbség a kettő között. A korrózió nem kerülte el, a sárvédőknél, illetve szélvédők alatt már megjelent a felületi rozsda, de egyik sem veszélyes, komolyabban, 2 hónapon belül Oldtimer vizsgára kész lesz az autó.

Pár nappal később kissé félve vittük le az autót a szervizbe, most dől el igazán, mit rejt a megnyerő külső. Nem kis meglepetést okozva a szűrők, és olajak cseréje után műszakilag tökéletes az autó.

Az egyetlen szépséghibát csupán a hivatalos átírási procedúra okozta, így ez bő egy hónapnyi állást jelentett, de egy hete mindez megoldódott, és az autó hivatalosan is a miénk, és utcára is lehet vele merészkedni. Ha pedig ez bekövetkezik, a világ megszűnik, a problémák eltűnnek. Kellemesen suhansz, a napfénytetőn betűz a nyári nap utolsó sugara, és semmi dolgod, mint hogy chill zenére belegurulj a végtelenbe.

Ez egy kibaszott Herceg!